óbudai egyetem (lat. Universitas Budensis), 1389-1403 k.; 1410-1448 u.: Luxemburgi Zsigmond m. kir. (ur. 1387-1437) 1389 k. alapította, vsz. 4 karral. Kérésére IX. Bonifác p. (ur. 1389-1404) 1395. X. 6: megerősítette, kiváltságokkal és szabadságokkal látta el. Kancellárjává az Órévinek is nevezett →Szántói Lukácsot, az óbudai egyh. prép-ját nevezte ki (tisztét csanádi pp-ké kinevezése után is megtartotta). Vsz. a 13. sz: már virágzó kápt. isk-t fejlesztette egy-mé. Az ~ előnye volt közp. fekvése az akkor már létezett →pécsi egyetemmel szemben, ahol főként jogot oktattak, de a →Horváti-párt lázadása miatt (1387. IV: fölprédálták Pécset) vsz. az egy. okt-t is szüneteltetni kellett. - Az ~ tanárai az óbudai kápt. préposti és kanonoki javadalmaiból kapták a fizetést; köztük volt Makrai Benedek, a prágai, párizsi és páduai egy. bölcs. és egyhjogi mestere, aki római és egyhjogot tanított. Mint a nápolyi trónkövetelő híve diákjaival napokig akadályozta Zsigmond Budára való bevonulását, emiatt 1403-08: raboskodott, és csak a párizsi egy. közbenjárására engedték szabadon. 1415-16: Zsigmond kísérője volt Ny-eu. útján. 1396. VII. 2: a bécsi egy. bölcs. kara Horawi János mestert, akit az ~ meghívott előadójának, fölmentette az előadások tartásától. 1410: budai útján →Prágai Jeromos az ~en is megpróbálta terjeszteni nézeteit. 1412: Briccius de Pest, 1415: Nicolaus de Themeswar budai baccalaureust fölvették a bécsi baccalaureusok közé, engedélyezve nekik, hogy a bécsi egy-en előadásokat tartsanak. XXIII. János ellenpápa 1414 nyarán a →konstanzi zsinatra meghívta a 14 (akkor létezett) egy-et, köztük az ~et, amelyet Kanizsai János esztergomi érs. (1387-1418) kíséretében Lambert prép. egyhjogász (később az egy. kancellárja), Wisselburgi Tamás egyhjogász, Clostein Simon orvos, Henrik budai prép., hittud. dr., Diernachi Máté hittud. és egyhjogi dr. képviselt (1385 k. Heidelbergában 3 karon 5 tanár adott elő). A zsin-on résztvevő m-okat a natio germanicához számították. A 40 tanárral tanító bécsi egy. 4 tanárát küldte a zsin-ra, hiszen a konstanzi tartózkodás személyenként napi 1 Ft-ba került. Thadeus de Vico Mercato, Bisznawi Miklós dr. decretorum és Andreas, a művészetek mestere részt vett, s ők is hozzájárulhattak a zsin. azon határozatához, hogy a szegyh. kanonokságok 1/6-od részét csak hittud. v. jogi dr-nak v. baccalaureus teológusnak, olyan magister medicinae ill. magister artiumnak adhassák, aki a mesteri fokozat megszerzése után 2 ill. 5 é. hittud. v. joghallg. volt; a társasegyházaknál a kanonokságokat csak egy. fokozattal bírók kaphassák. Több mint 2000 áldozóval bíró pléb-t csak hittud. v. jogi dr-nak adjanak, ha ilyenek is jelentkeznek. (A papság ellenállása miatt e rendeleteket a →reformációig általában nem sikerült megvalósítani.) - Az ~ megerősödését mutatja, hogy 1389: 43 új m. hallg. iratkozott be a bécsi egy-re, 1392: csak 11, 1401: 52. Az 1403 k. megszűnt ~et XXIII. János 1410. VIII. 1: újból megalapította; 2. alapítólevele szerint az egy. kancellárja a mindenkori óbudai prép. Mivel a megmaradt források nem említik, 1448 u. ismeretlen okból megszűnt. - Kancellárjai 1406: Castiglione Branda piacenzai pp., 1412: Fodor János, 1413: v. 1420: Lambertus Grolia, 1420-31: Kanizsai János; közben az 1420-as években valamikor ismét C. Branda; 1448: Stock Miklós. - Szellemi emléke egyik tanárának Petrus Lombardus Szentenciájához írott magyarázata. - Címerét közli Richentali Ulrich krónikája. 88

Horváth M. II:524. - Laky Mátyás: Művelődésünk tényezői Zsigmond alatt. Bp., 1876. - Ábel 1881:17. - KL III:425. - Ped. lex. II:450. - Horváth Henrik: Zsigmond kir. és kora. Bp., 1937:86. - A 600 é. jogi felsőokt. tört-éből. Pécs, 1967. - Csizmadia 1968:214. - Hermann 1973:156. - MTK I:233. - Bp. lex. II:222.